ATEX tudástár – ki mit csinál?
Rövid, gyakorlati összefoglaló arról, hogy ATEX-ben ki miért felel – üzemeltető, tervező, gyártó, kivitelező, szakértő és hatóság. Nem jogi tanács, hanem mérnöki szemléletű „fordítás” a mindennapi üzemeltetés nyelvére.
Mi az ATEX? – két fő EU irányelv
Az ATEX az Európai Unió robbanásvédelmi keretrendszere (a név az ATmosphères EXplosives rövidítése). Két fő irányelvre épül:
-
2014/34/EU – „ATEX termékirányelv” (ATEX 114)
A gyártókra, importőrökre és forgalmazókra vonatkozik. Meghatározza, hogyan kell azokat a berendezéseket, készülékeket, védelmi rendszereket tervezni és tanúsítani, amelyeket robbanásveszélyes térben akarnak használni. -
1999/92/EK – „ATEX munkahelyi irányelv” (ATEX 137 / ATEX 153)
A munkáltatóra / üzemeltetőre rak kötelezettségeket: kockázatértékelés, zónabesorolás, megfelelő berendezések kiválasztása, robbanásvédelmi dokumentáció, oktatás.
ATEX-ben két nagy felelősségi terület van:
- a gyártó/forgalmazó felel a megfelelően tanúsított Ex-berendezésért,
- az üzemeltető pedig azért, hogy ezeket jó helyen, jó módon és biztonságosan üzemeltesse.
Munkáltatói / üzemeltetői kötelezettségek (3/2003. (III. 11.) FMM–ESzCsM)
Magyarországon az 1999/92/EK ATEX munkahelyi irányelvet a 3/2003. (III. 11.) FMM–ESzCsM együttes rendelet ülteti át, „a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről”.
Gyakorlati fordítás: amint egy üzemben éghető gáz, gőz, köd (aeroszol) vagy por tárolása vagy felhasználása merül fel, a munkáltató köteles megvizsgálni, hogy kialakulhat-e robbanóképes légtér – azaz a munkahely a rendelet szerinti „potenciálisan robbanásveszélyes környezetnek” minősül-e. Ha igen, a rendelet kötelezően alkalmazandó, és a robbanás elleni védelem nem opcionális „extra”, hanem jogszabályi elvárás.
- robbanásveszélyes kockázatok értékelése,
- a munkaterek zónabesorolása (0/1/2, 20/21/22),
- robbanásvédelmi dokumentáció (RVD) elkészíttetése még az első üzembe helyezés előtt,
- a szükséges műszaki és szervezési védőintézkedések (szellőzés, földelés, eljárások, engedélyezés, oktatás stb.) meghatározása és megvalósítása,
- az RVD naprakészen tartása (technológiai módosításkor, illetve a gyakorlatban legalább 3 évente felülvizsgálva).
Az RVD-t és a hozzá tartozó zónatérképeket a hatóság (munkavédelem, katasztrófavédelem) ellenőrzéskor bármikor bekérheti, és az ott rögzített intézkedések teljesülését a helyszínen is vizsgálhatja.
Tipikus bevezető szöveg robbanásvédelmi dokumentáció elejére:
„Jelen dokumentum az üzem potenciálisan robbanásveszélyes tereire vonatkozó robbanásvédelmi dokumentáció (a továbbiakban: RVD), a 3/2003. (III. 11.) FMM–ESzCsM együttes rendelet előírásai alapján.”
Hogyan indul a folyamat a gyakorlatban?
- Felmerül a veszélyes anyag – pl. oldószer, alkohol, lisztpor, cukorpor, biogáz, poros technológia.
- Kockázatértékelés készül annak megállapítására, hogy kialakulhat-e robbanóképes légtér, és hol.
- Ha igen, a munkahely robbanásveszélyes környezetnek minősül, a 3/2003-as rendelet hatályos, és az RVD kötelező munkavédelmi dokumentum.
- A munkáltató – jellemzően szakértő bevonásával – elkészítteti az RVD-t, és gondoskodik arról, hogy oktatás, munkavégzési engedélyezés, karbantartás és átalakítás összhangban legyen a robbanásvédelmi dokumentációban foglaltakkal.
Figyelem: az itt leírtak nem minősülnek jogi tanácsadásnak; céljuk, hogy az üzemeltetők számára érthetően, gyakorlatiasan foglalják össze a vonatkozó kötelezettségeket.
ATEX vs. IECEx – hasonlóságok és különbségek
ATEX (EU)
- EU-s jogszabályi keret – az Európai Gazdasági Térségben kötelező.
- 2014/34/EU (termék) és 1999/92/EK (munkahely) irányelvekre épül.
- Célja: egységes CE + Ex jelölés és szabad forgalom az EU-n belül.
- Nem csak a berendezésről, hanem az üzemeltetésről és dokumentációról is szól.
IECEx (nemzetközi)
- Nemzetközi tanúsítási rendszer, nem jogszabály.
- Az IEC 60079 szabványsorozatra épül.
- Célja: hogy egy berendezést könnyebben elfogadjanak több ország hatóságai / üzemeltetői.
- Gyakori, hogy egy eszköz ATEX + IECEx tanúsítással is rendelkezik.
Az üzemeltető szempontjából a lényeg: mindkét rendszer ugyanazt a kérdést próbálja megválaszolni – hogyan működjön a berendezés biztonságosan robbanásveszélyes közegben. A részletek, a jelölések és az okmányok eltérhetnek, de a fizika ugyanaz.
Ki mit csinál az ATEX-ben?
Üzemeltető / munkáltató
- Felelős a munkavállalók biztonságáért és a robbanásveszélyes terek jogszabályi megfelelőségéért.
- Elkészítteti a kockázatértékelést, zónabesorolást és a robbanásvédelmi dokumentációt (RVD).
- Gondoskodik az ATEX-kompatibilis berendezések kiválasztásáról, karbantartásáról és az oktatásról.
Létesítmény- és technológiai tervezők
- Építész, gépész, villamos, automatika, tűzvédelmi tervezők.
- Feladatuk, hogy a technológia, az infrastruktúra és a robbanásvédelem összehangoltan működjön.
- Ide tartozik pl. a tárolás, szellőzés, földelés, vészleállítás, kábelezés, gépészet, tűzjelzés.
Berendezés- és gépgyártók
- Az ATEX termékirányelv szerint tanúsított berendezéseket, védelmi rendszereket terveznek és gyártanak.
- Felelnek a CE + Ex jelölésért, kategóriáért, EPL-ért, használati utasításért.
- Nem ők döntik el, hová kerül a berendezés – csak azt garantálják, hogy megadott feltételek között használható.
Kivitelezők, szerelők
- A tervek szerint megvalósítják a csővezetékeket, villamos hálózatot, gépészeti rendszereket, stb.
- Biztosítják, hogy a szerelés módja (kábelezés, tömszelencék, kötődobozok, földelés) megfeleljen az ATEX és az alkalmazott szabványok követelményeinek.
- Nem feladatuk zónát tervezni vagy kockázatot értékelni – ez tervezői / szakértői kompetencia.
Független ATEX / robbanásvédelmi szakértő
- Koncepcióalkotás, zónabesorolás, robbanásvédelmi dokumentáció készítése / felülvizsgálata.
- ATEX szempontú projektmenedzsment – tervezők és kivitelezők műszaki koordinációja.
- Átadás előtti műszaki ellenőrzés, helyszíni szemlék, hiányosságok listázása.
- Igény szerint oktatás az üzemeltetés és karbantartás számára.
Hatóságok (áttekintés)
- Nem terveznek és nem „helyettünk” vállalnak felelősséget.
- Elsősorban azt ellenőrzik, hogy az üzemeltető és a bevont szakértők elvégezték-e a feladatukat,
- és a szükséges dokumentumok, engedélyek, vizsgálatok rendelkezésre állnak-e.
Milyen dokumentumokkal találkozik egy üzemeltető?
Alapdokumentumok
- Robbanásvédelmi dokumentáció (RVD/RBV) – az üzem teljes ATEX-képe: zónarajzok, technológiai leírás, kockázatértékelés, intézkedések.
- Zónabesorolási rajzok – hol, mekkora kiterjedésben milyen zóna (0/1/2, 20/21/22) fordulhat elő.
- Megfelelőségi nyilatkozatok – gyártói / forgalmazói nyilatkozatok az ATEX-követelmények teljesítéséről.
- Oktatási anyagok – bizonyíték arra, hogy az érintett munkavállalók kaptak ATEX-releváns oktatást.
Berendezéshez kapcsolódó iratok
- ATEX (és esetleg IECEx) tanúsítványok – gépek, eszközök, védelmi rendszerek tanúsítási dokumentumai.
- Használati útmutató, szerelési útmutató – hogyan kell felszerelni, üzemeltetni, karbantartani.
- Időszakos ATEX-felülvizsgálati jegyzőkönyvek – igazolják, hogy a berendezések a használat során sem veszítették el a biztonsági jellemzőiket.
Hatóságok szerepe – gyakorlati szemmel
Magyarországon a robbanásvédelem több hatóság működési területét is érinti – tűzvédelem, munkavédelem, iparbiztonság, környezetvédelem stb. A gyakorlatban fontos látni, hogy a hatóságok nem terveznek és nem műszaki döntéseket hoznak helyettünk, hanem azt ellenőrzik, hogy az üzemeltető és a bevont szakértők:
- elvégezték-e a szükséges kockázatértékeléseket és zónabesorolásokat,
- rendelkeznek-e naprakész robbanásvédelmi dokumentációval,
- a beépített berendezések tanúsítása, üzemeltetése, karbantartása összhangban van-e a jogszabályi és szabványkövetelményekkel,
- és mindezek dokumentált, visszakövethető módon rendelkezésre állnak-e.
Katasztrófavédelem
A robbanásveszély szempontjából kiemelt szerepe van a katasztrófavédelemnek, amelyhez többek között a tűzvédelem és az iparbiztonság területe is tartozik. Egy üzem életében ez tipikusan:
- tűzvédelmi szabályzat, tűzvédelmi megfelelőség, veszélyes anyagok kezelése,
- bizonyos esetekben veszélyes üzem / Seveso-kötelezettségek, iparbiztonsági engedélyezés,
- és ezekhez kapcsolódó helyszíni ellenőrzések, dokumentum- és technológia-ellenőrzés.
Munkavédelem
A munkavédelmi hatóság (a kormányhivatalokon belül) elsősorban azt vizsgálja, hogy:
- a munkavállalók biztonsága szempontjából megfelelő-e a munkakörnyezet,
- a robbanásveszélyes térben végzett munkára vonatkozó utasítások, oktatás, egyéni védőeszközök, eljárások rendben vannak-e,
- a robbanásvédelmi dokumentáció és a gyakorlat összhangban van-e egymással.
- átlátható, lépésről lépésre ütemezett fejlesztési tervvel rendelkezik az ATEX-megfelelőség javítására,
- és ezt nem „kényszerű rossznak”, hanem a saját biztonsági kultúrája részének tekinti.
Hol jön képbe a FullCare?
A gyakorlatban az üzemeltető ritkán tart házon belül teljes ATEX-szakértői csapatot. Itt lép be a FullCare:
- ATEX koncepciók és zónabesorolás új projektekhez vagy átalakításokhoz.
- Robbanásvédelmi dokumentáció készítése / frissítése.
- ATEX szempontú projektmenedzsment – tervezők, kivitelezők, beszállítók koordinálása.
- Műszaki felügyelet a kivitelezés alatt, helyszíni szemlék, hiányossági listák.
- Átadás előtti ellenőrzés, üzembe helyezési támogatás.
- Oktatás mérnököknek, karbantartóknak, üzemeltetésnek – helyszínen vagy online.
Célom, hogy az üzemeltető átlátható, vállalható kockázati szint mellett tudja üzemeltetni a robbanásveszélyes technológiát – úgy, hogy közben a jogszabályi előírásoknak is megfeleljen.
Ugyanilyen fontosnak tartom, hogy az üzemeltető reálisan felmérje és értse a saját ATEX-hiányosságait, és ezekre együtt egy közép–hosszú távú (1–2 éves) fejlesztési tervet dolgozzunk ki. A szükséges intézkedéseket költségoptimalizált, ütemezett módon visszük végig, hogy a lépések üzletileg is vállalhatók legyenek.
Egy ilyen, dokumentált fejlesztési tervet a hatóságok jellemzően nagyon pozitívan értékelnek – akár egy rutinszerű ellenőrzésről, akár egy esetleges probléma kivizsgálásáról van szó.